2008.08.26 Biográd Sukosan de közte egy kis pancsi

Reggel kifizetem a kikötői díjat 385 kuna. Olcsóbb mint Murter, Vodicénél pedig mindenképpen jobb. Hely is van bőven. Legalább is eddig mindig volt amikor itt voltunk.
Elindulunk. 17-20 csomós szél fúj. Egy kicsit aggódom amiatt, hogy ha horgonyzunk nem fogja e a szél elfújni a hajót, elég jó e ott a talaj.
Úgy 40 perces vitorlázás után megérkezünk a nudista öbölbe. Szerencsére az öbölnek van olyan pontja, ahol szél árnyék van. A víz 3 m-s plusz a keel:) szóval 5. Horgonyt vetünk. Most minden gond nélkül ereszkedik a horgony. Tolatok egy kicsit Karcsi engedi a láncot, aztán leveszem a gázt és várom, hogy a horgony megfogjon. Minden ok. Csónakot előkészítjük, motor parti cuccok, csajok kölykök beszállnak, és indulás.

Az öböl kellemes a parton csak egy két rozmár nudista:) Anna kicsit meg is lepődik, nem érti miért meztelenek a nénik meg a bácsik. De vannak ruhások is, így nem lógunk ki a sorból. Geri persze bealszik. Neki már sok ez a ringatózás:) Pancsizunk kicsit Anna Orsival csatázik a korábban vásárolt felfújható delfinnel és gőtével.


Aztán megindulunk. A szél a Zadari csatornában egyre erősebb. Néhol már a 25 csomót is eléri. figyelem a hajó és a többieket. A hajó jól bírja teljes vitorlával is jól siklik, és a többiek is élvezik a hajó dőlését. Nincs félelem csak izgalom a csapódó hullámok miatt. Furcsa, mert néhány héttel ezelőtt pont errefelé úgy éreztem, hogy bajban vagyok a nagy szél miatt. Most viszont nagyon élvezzük az utat. Többször irányt váltunk, jól együtt működünk Karcsival, simán megy minden.
3 órás hajózás után megérkezünk Sukosan-ba. Az idő szép sajnálom, hogy Ildinek haza kell mennie. De közben beszélünk Katiékkal is Ők is úton vannak. Verseny futás van, hogy még előttük bejussunk a kikötőbe.
Sikerül helyet is találni a 9-s mólón. de sajnos bénázok egy kicsit ráadásul a kikötésnél segítő srác is bénázik és a kötél beszalad a vízbe. Leállítom a motort de már későn bekapta a properrel a kötelet. Kész, mint egy kezdő. a srác otthagy minket és javasolja hogy holnap hívjunk búvárt. Jó vicc. Mondja ezt egy búvár oktatónak (Karcsi) és egy merülés vezetőnek(jómagam).... Bevágódunk a vízbe és nekiesünk a kötélnek. Rendesen rá van csavarodva, de valami csoda folytán Karcsinak végül sikerül letekernie a properrelről. Újra neki futunk most már lazán kikötünk.

Közben Katiék is megjönnek.... nagyon tetszik Nekik a hajó. Bepakolnak, közben Ilditől búcsút veszünk.

2008.08.25. Biograd

Bosszant a propeller, így reggel amikor felébredek az első dolgom a használati utasítás átnézése. Reménykedek benne, hogy csak egy "törő elem" tört el. Megkönnyebbülve olvasom, hogy igen ezek a japánok felkészültek az olyan ügyetlen hajósokra mint én, és beleraktak egy sthiftet, ami könnyebben törik mint a propeller. Amilyen ászok, még két plusz sthiftet is beraktak a motorhoz. Király. Ahogy Karcsi felébred nekiesünk és kicseréljük.
Kifizetem a kikötői díjat. 430 kuna. Padlót fogok azért annyira nem volt jó kikötő. Ráadásul zajos volt egész éjjel a közeli étterem diszkoját lehetett hallani, no meg néháyn jobb kedvű horvátot, akik "kicsit" többet ittak a kelleténél. Nekem egy kicsit csalodás ez a marina.
Sajnos Ildi csak keddig maradhat Velünk, no meg Katit és Lacit (Orsi nagynénje és nagybátyja) is fel kell szednünk Sukosan-ban, ezért visszafelé Biograd-nak vesszük az irányt. Az út csendes, az elején. Korán indulunk mert a Biograd előtti naturista öbölben akarunk pancsikolni még egyet. Az út kellemes bár néha szembeszél fúj, így nem igazán lehet vitorlázni. Aztán lesz egy kicsit nagyobb szél is 15-17 csomós így már mozgalmasabb az út. Úgy 2 órás hajókázás után elérjük a naturista öblöt. Megközelítem, Karcsi felkészíti a horgonyt, aztán semmi. Nem megy le a horgony. A motor jár közben próbálom megkeresi a hiba forrást. Feladom, felhívom Jurajt, segítsen. Kiderül nem ismeretlen a gond, valószínűleg a motor biztosítéka szállt el. Ha szerencsém van automata, ha nem akkor kiolvadós és cserélni kell. Kiolvadós és ráadásul ez már nem az első eset, mert meg van patkolva. Csere bizti nincs így nem horgonyzunk. Irány Biograd. A csatornában már igen kellemes néhol 20 csomós szél fúj. Nem rossz.

A szigetek előtt behúzzuk a vitorlákat, motorral megyünk be a kikötőbe. A szél fúj rendesen, de figyelek arra, hogy a mólótól elfele fújjon. Van helyem és időm is benavigálni.

A kikötőben végigkérdezzük az összes charterest, de senkinek nincs ilyen 125A-s biztije. Marad a bolt de az csak 17:00 kor nyitott ki. Van is 250A-es mindegy elviszem, kell, majd Sukosanban cserélünk jóra. Este a hajón vacsizunk. Aztán alvás mert holnap korán kelünk.

2008.08.24 Irány Vodice

Nagyon belejöttünk a hajókázásba. Egy kicsit hezitáltunk, de végül is engedve a felsőbb hatalmak nyomásának, a célnak Vodicét határoztuk meg. Végül is nincs messze és Srima előtt is "pancsikálhatunk". Újra kerülünk. Lehet, hogy más nyuszinak néz, de én akkor sem vágok neki a nem teljesen biztos Zvinjak átjárónak. De azért semmi gond egész kellemes 15-16 csomós szél vár minket. Így már a hajó is megdől, egy kicsit Ildi is kap egy kis fillinget az igazi hajózásból. A gyerekek is élvezik, Anna sincs megijedve.

Nagyon tetszik ahogy fut a hajó. Vodice előtt két sziget állja utunkat, Logorun és Tijat. Végül Tijat-t jobbról megkerülve közelítjük meg Vodicét. De a cél most Srima. Ott akarunk egy kicsit pancsolni. A horgonyzást néhány horgonyozni tilos tábla tiltja meg Srima partjainál, de azért találunk egy helyet, ahol nincs tiltó tábla, és másik vitorlás is áll. Igaz helyi bójára kötve, de azért horgonyt dobunk. A vitorlás mellett helyi ember, motorcsónakból méreget minket. Mit méreget? körbehajóz, belebámul az arcunkba, mintha a helyi főmegbízott lenne. Na mindegy csónakba pattanunk és irány a part. A part homokos de akad néhány szikla elszórva. Sajna az egyiket sikerül közelebbről is megismertetnem a propellerrel. Azt gondoltam nem nagy a baj, sajna tévedtem. Pancsolunk, egy kicsit körbejárjuk a helyet. Aztán irány vissza a csónak. Berántjuk a motort de a hullámok folyamatosan a partnak nyomnak, ráadásul a propellerrel sem forog. Még szerencse, hogy ketten vagyunk a Karcsival, vízbe vetjük magunkat majd betoljuk a csónakot egészen a hajóig. Gondolom nem kis derültségére/kár örömére a helyieknek. Bosszant a propeller, jobban is figyelhettem volna. Vodice előtt már nagy a tömeg. Két német úr is jön motorcsónakkal, az egyik úgy dönt mit neki a tengerészeti szabály, jobbról mint az őrült kicentizve a partot elénk vág, majd megáll a kikötő közepén és gondolkodik, hogy most hova is álljon. Király!!!

Na mindegy kénytelen vagyok kikerülni. Tolatva megyek a kikötőbe de a szél folyamatosan nyom, így aztán nem egyszerű a beállás a két hajó közé, de harmadik próbálkozásra sikerül elkapnom a jó irányt. Közben persze néhányan szívinfarktust kapnak félve attól, hogy a hajójuk oldalát felnyársalom, de figyelek arra, hogy kellő időben lefékezve fordítsam a hajót. A kikötés már okés lett semmi gond. Ma vacsizni megyünk az egyik parti étterembe, ahol már ettünk néhány finom dolgot. Geri nem szégyellős mindenki kajáját megkóstolja.

Anna is jól érzi magát. Malackodik:)

2008.08.23. Irány Murter most már csak összejön!!

Miután már mindenki berendezkedett és kialudta magán úgy döntöttük, hogy nagy fába vágjuk a fejszét és lezúgunk egész Murter-ig. A múltkor, Júniusban, vissza kellett fordulnunk a nagy szél és hullámok miatt, de most bizakodunk, no meg az időjárás előrejelzés is kedvező képet fest elénk. Az úton kellemes 10 csomós szél fúj, hullámok alig, Ildi örül ennek nagyon, ez az első ilyen útja velünk. Orsi is nagyon élvezi, a gyerekek kicsit unatkoznak. Arra gondoltunk, hogy majd útközben megállunk egy kicsit valahol fürdeni. Biograd előtt Babac szigetének közelében egy kicsit megnő a szél erősség. Eléri a 14-15 csomót. Vitorlát bontunk. Ráadásul úgy tűnik a tenger is dél felé áramlik, mert egész kellemes 5-5,5 csomós sebességet is elérünk motor nélkül. Murter közelében több apró kis sziget található. A szigetek közötti átjáró, elég alacsony vízmélységgel kecsegtet, így egy kis kerülőt tervezek be. De előtte horgonyzunk egyet. Most először ezzel a hajóval. Karcsi kezeli a távirányítót, én meg egy kicsit tolatok a hajóval, hogy a horgony megfogjon minket a tenger fenéken. Lerakjuk a gumi csónakot bele a motort is. Én meg mint egy kisgyerek, aki most kapta meg az ajándékát kitűzök vele a part felé, hogy megnézzem milyen. Sajnos elég sziklás. A gyerekek nem tudnak itt úszni, így muszáj másik öblöt keresnünk. Irány a Kasirinai öböl , ahol bár nagy a tömeg, de homokos part kecsegtet. Kellemes 15-16 csomós szelet kapunk amint átszlalomozok a szigetek között, persze óvatos duhaj vagyok, nem merek átvágni a Zvinjaki átjárón. A könyv szerint egy vitorlás megfeneklett ott 2005-ben. Radelj szigete fölött kerülök innen már mehet is a vitorlázás. Kasirina öblébe csodás hátszéllel vitorlázunk be, gondolom csak "kevesen" bámulják meg a mutatványt. Lehorgonyzunk csónakba szállunk, és kimotoroztunk a partra, ahonnan a csajok és Geri gyalog, mi meg Karcsival úszva tesszük meg az utolsó 100 métert a strandig. A hely zsúfolt a gyerkőcök élvezik, na persze Őket csak az érdekli, hogy víz legyen. Mi azért nem bírjuk sokáig, inkább visszatérünk a hajóra és irány A Harmina yacht-kikötő. Ma Orsi főz valami finom kis húsos kaját, mindenki legnagyobb megelégedettségére.

2008.08.22 Sukosan-ban a hajón újra

Újra elérkezett a pillanat, hogy ismét a hajón lehetünk. Az idő igazán kellemes. 30-31 fok kellemes enyhe szellővel. A héten nem volt kiadva a hajó, így már péntek hajnalban birtokba vehettük. Az egyik szemem sírt, a másik örült. Örült, mert aránylag jól megy a hajó kiadás, de közben sírok is, amikor az apró hibákat, sérüléseket látom a hajón, amiket a "vendégeink" okoztak. Hát igen, mindennek ára van. Ráadásul valakit zavart a hajó kormány nyikorgása és megolajozta, aminek az lett a következménye, hogy nem lehetett a kormány rögzíteni a kormányon lévő "szorító gombbal". Biztos van valami hivatalosabb neve is, de sajnos nem tudom. Jeleztem Tomaz-nak, aki első körben lepattintott volna, de erőszakosabb voltam. Végül a kormány kitisztításával megoldották a gondot. De azért továbbra is nyikorog, remélem senki nem akarja majd megolajozni ismét:)
Közben akadt más gondunk is. Nem sikerült meleg vizet csikarnunk a bojlerből. Kiderült, hogy a biztosítékok mellett még van egy biztosító gomb a bojleren ami a szalonban lévő kanapé alatt van, amit benyomva lehet visszakapcsolni a bojlert.
Most először vendégeink is lesznek. Karcsi és a felesége, Ildi is velünk hajókáznak. Karcsi már segített nekem, amikor elhoztuk a hajót a gyárból, és Ildi is látta már akkor a hajót, de azért ez más lesz. Remélem.
Addig is míg megérkeznek bevásároltunk. Vettünk Proseket Karcsinak, a múltkori emlékezetessé tette az utat a számára:)
Kora estére megérkeztek Karcsiék. A hajón a bal hátsó kabint kapták, mi Annával a jobbszélsőben alszunk, Orsi meg az orr kabinban tölti az időt Gerivel. Sajna a gyerkőcöket még nem lehet egyedül hagyni a kabinban...
Persze Gerivel nem lehet bírni, már otthonosan érzi magát a hajón minden gátlását (és ruháját) levetkőzve rohangászik rajta:)





Azért kicsit aggódom, hogy nehogy baja essen de nem lehet bírni a kis pöcsössel:) Anna is nagyon élvezi a hajózást. Orsi azt mondja, Ő már haza sem akar menni, jó itt Neki. Na és én Velem mi lesz??

2008.06.21. Hajónapló hajó nélkül hazafelé Érdre

Elérkezett a szombat. Szomorúan vettük tudomásul, hogy el kell hagynunk a hajót. Pedig már olyan jól belaktuk. Vettünk néhány plusz dolgot, amit itt hagyunk. Kávéfőzőt két plusz kávéscsészével, tej kiöntő "küblit" elosztót, gázgyújtót, stílusosan kék/fehér csipeszeket. Persze van még néhány ötletem, ami hasznos lenne, de majd augusztusban. Nehéz volt otthagyni:((


A haza út szörnyen indult. Az autópályán írtozatos sor, lépésben haladtunk. Néha még úgy sem. Ehhez 30-35 fokos izzasztó hőség, a klíma is alig bírta. Geri persze megint élvezte az utat hazafelé. Bár eddig mindig gond volt Vele, nem bírt sokáig az üllésben üldögélni, de most semmi gond sem volt Vele. Ette a kis jég krémét, amit persze Orsi magának vett, de Geri elkobozott:) Szerencsére az út többi részén a forgalom is csöndesedet, és sikerült beállni 140-145-re. Amit lehetett is folyamatosan tartani hazáig. Kivéve a szörnyűséges Nagykanizsától marcali elágazásig tartó útszakaszt.

2008.06.20. Vissza Sukosan-ba

Péntek van. Most már nincs igazán idő sehova se menni, így irány haza Sukosan-ba. Kifizettem a marinát, kaptam 10% kedvezményt mint átutazó. Így csak 360 Kunát kellet fizetnem, elfogadható ár. Geri is kipihente magát, bár igazából nem volt semmi panasz rá, nagyon jókat aludt és nagyon jókat evett:) Az idő nagyon szép volt. Meleg 28-30 fok, a tenger is csendes és 8-9 csomós hátszél várható. Végre ismét vitorlázhatunk. A mólóról szépen kimotoroztunk a kikötőből. A nyílt vízen kellemes hátszél fogadott. Pillangóba raktam a vitorlákat. Ez ugyan nem a mi hátsó felünk, de szerintem mi is így nézhetünk ki. Végül 8-9 csomós hátszél jött, és mi 5-5.3 csomós sebességet produkáltunk. Nagyon szépen siklott a hajó. Élvezet volt vezetni. Már akkor éreztem, hogy mennyire fog hiányozni. Csöndes utunk volt, csak a hullámok zaja hallatszott. Sukosan-ban a kikötőben tankoltam. Egész szépen sikerült a parthoz vinnem a hajót. Elégedett voltam magammal. Most tankoltam másodjára. 600 kunát fizettem. Nem evett sokat, több mint félig volt még a tankban. A kikötés már nem sikerült ilyen szépen. Mérges is voltam magamra, mert nem értem, miért bénáztam el. Igaz volt egy kis oldalszél, ami folyton elvitte a hajót, de összességében úgy éreztem magam, hogy mindenki rajtam röhög, hogy ilyen béna vagyok. Kár ezért a befejezésért:( Nem törtem meg a hajót, semmi gond nem lett Vele, csak a szépség hiányzott. Látszik van még mit tanulnom.
Azért volt szomorú esemény is. Kikaptak a horvátok. Pedig most is a horvát pólómban, sörrel a kezemben drukkoltam Nekik.:((((

2008.06.19. Ismét hajózunk írány észak

Korán keltünk. Ma ismét hajózni fogunk. Az időjárás kedvező kellemes 10 csomós szél fúj, nagyon enyhe hullámokkal. Újra Ugljan sziget a cél, de most Sutomiscica Olive Island Marina. Állítólag szép igényes kikötő kellemes kisvárossal. Annácska kicsit még álmos, de azért Ő izgul a hajózás miatt. Többször meg is kérdezi,

"Ugye most nem lesznek akkora hullámok?"

Megnyugtatom, nem lesznek. Kissé megnyugszik, még mosolyog is. Gerit nem kell félteni. Ő már a megszokott rendszer szerint 10 perces hajókázás után bealszik. Az idő kellemes, a táj pedig igazán gyönyörű. Milyen furcsa, hogy csak két nap telt el a nagy hullámok és a viharos szél óta. A Sukosániak szerint nem normális, hogy ilyen idő tájt Jugo legyen. Elhiszem Nekik, mert a könyv szerint a Jugo nem ebben az időszakban fúj. Ennek ellenére, mostanában elég sokszor előfordul. Hát igen úgy tűnik még is csak van valami abban, hogy klimaváltozás lesz. Elég hamar elérünk Sutomiscica-ba. Jól el van dugva az ember ha délről jön észre sem veszi. Az öböl bejárata széles, de a kikötő (Marina) bejárat már keskeny. Állítólag 200 hajónak van hely. Külsőre nagyon szép és nyugis hely. Nekem tetszik Orsinak kevésbé. Hiányolja a beígért medencét, no meg a strandot. Kár, én meg pont az ilyen helyeket szeretem. Sajnos még nincs kész, ami azért ront egy kicsit az összképen. A városka is olyan kis nyugis eldugott helynek látszik. Érdekes, mert pont szemben vagy Zadarral és az ember azt várná, hogy tömegével jöjjenek a turisták. Persze lehet, hogy még a szezon elején vagyunk, és majd lesznek. A kikötés jól ment főleg, hogy egyszerre két kikötői fiú is jött segíteni. Látszik, hogy nagyon újak, kell a vendég. Meglepő módon két muringot javasolnak. Én elfogadom, Ők ismerik a helyi viszonyokat, nekem meg még nagyobb biztonságot ad. Ma is strandozni fogunk. Megnéztük a Marina strandját..... háát egy kicsit többet vártam volna, amilyen kialakításra törkednek egy kicsit jobban odafigyelhetnének erre is. Elmentünk a városka strandjára. A helyzet kicsit sem ideális. Építik a kikötői részt munkagépek tömege, zaj és por. Kár sokat ront a környezeten. Persze ha kész lesz biztos sokkal tetszetősebb lesz, de azért ezt lehetett volna korábban is kezdeni. A kölyköket ez csöppet sem érdekli, Ők strandolni akarnak és kész:) Megint alig lehet Őket a vízből kiszedni, pedig Geri is már úgy remeg mint a nyárfa levél. Ha nem hullámozna a víz, talán még azt is hallanám ahogy a fogai kocognak. Annát is csak a víz érdekli. Pedig elég ócska a part. A homok tele van bogánccsal, egyfolytában attól tartunk, ki fog először belelépni. De megússzuk minden baj nélkül. Jó éttermet nem találunk, így marad a marina étterme. Sötétítés nincs, ezerrel süt be a nap, még jó, hogy délután van. Vendég alig aki van az is a kivetítő előtt ül és a meccset bámulja. Főleg németek ordibálnak is rendesen. A szomszéd asztalnál is újgazdag "németek" ülnek, elég lealázóan bánnak az amúgy rendkívül kedves és szimpatikus pincérrel. Étlap nincs??? elég meglepő, de az étel finomsága kárpótol mindenért. Igaz az árak is a csillagos ég felett vannak. Halat, csirke mellet rizottót és salátát rendeltünk. Mindezért 1000 kunát fizettünk. De ugye nem úr aki nem pazar. De Gerit ez sem zavarja. Ha hagynánk, akkor még a vörösborból is inna:) Na jó azért volt néhány rövid ital is ami emelte az árat, és persze a hal sem 2 fillér volt (348Kuna) De egy ilyen vacsora megérte azt kell, hogy mondjam. Ha a helyet is ilyen színvonalra hozzák, akkor csodás lesz.

2008.06.18 Egy kis lazítás az izgalmak után

Ma nem hajózunk ki, standozunk. Igaz az időjárás sem kedvező, maradt a Jugo és a hullámzás. Ideje egy kicsit barnulni. Persze, ha jobban megnézem magam, akkor nem csak barnulni, de fogyni is időszerű lenne:( Na majd otthon. És persze azért is jó, hogy lássam magam és inspiráljon:)

A víz ugyan nem volt túl meleg, de a két kölyköt csak erővel lehetett a vízből kiszedni:). Délutánra az idő is kellemes lett. Neki is vetkőztünk a hajón. estére bementünk Zadar-ba egy kis város látogatásra. Továbbra is azt kell, hogy mondjam, bár nagy város Zadar, mégis van egy bája, hangulata. Az óváros gyönyörű, a maga kis utcácskával, apró kis kávézóival, parkjaival. Nagyot sétáltunk, de az Óváros negyedét sem tudtuk ez idő alatt megnézni.

2008.06.17.Biograg és majdnem Murter helyette Sukosan megint

A szél nem jött meg. Gáborral is beszéltem telefonon, többször is. Azt mondta Murter felé mennek, ha jó szél lesz, ezért mi is arra gondoltunk, ha lúd legyen kövér és irány Murter. Este még egy kicsit fennmaradtunk. Ancsa ismét fotózott :) Másnap megnéztem az időjárás előrejelzést, ismét 30-35 csomós szelet ígért és 2-2,5m-s hullámokat. Kifizettem a kikötő díjat 365 kuna, ez már egy kicsit több, de a WC / zuhanyzó igazán igényes és tiszta. Tetszett. Kihajóztunk. Háááááát lehet, hogy nem kellett volna. Jöttek a hullámok, tényleg 2-2,5m-sek. És a szél erősség is folyamatosan nőt. A kicsikre már a kikötőben mentő mellényt adtam, és ki is kötöttem Őket. De látva a hullámokat és a szelet, a csajokra is mentő mellényt parancsoltam:) Anna meglehetősen megijedt, főleg, amikor a poharak és a tányérok is el kezdtek csörömpölni, borulni. Persze a hajó is rendesen megdőlt, és a hullámok is megdobálták rendesen. Időnként jöttek akkora hullámok, hogy a fedélzetet is elöntötte. Látva a helyzetet, meg a távot ami még vissza lenne Murter-ig, megfordultam. A hajó jó nagyot dőlt, kicsit izgultam, hogy nehogy elméretezzem, de szépen fordult. Ami azt illeti furcsa volt azt érezni, hogy ez csöppet sem játék, és hogy mennyire komolyan kell venni a tengert. Félelmetes és egyben gyönyörű is. Időnként kívülről néztem magam. Egyik felem arra figyelt, hogy mit csinálok, a másik viszont aggódott, hogy vajon jól csinálom-e. Nem a hajó miatt aggódtam, nem volt fontos számomra, hogy mi lesz Vele ha valamit rosszul csinálok, csak a gyerekek miatt aggódtam."Érdekes" volt. Belegondoltam abba, hogy mi lenne ha borulnánk. Visszafelé ráraktam hullámokra a hajót és ettől lecsendesült a futása, miközben 8-8,5 csomós sebességgel száguldoztunk. Innentől kezdve élvezetes volt hajózni Vele. Nem akartunk visszamenni Biogradba, így keresni kezdtünk egy másik kikötőt. Filipjakov volt az első hely, amit kinéztem, de látva a tengert, a fenék mélységet, ami igen csekély volt, tovább vittem a hajót. Persze a manőverezések során jó kis dülöngélést kaptunk, büntetésül. De legalább ismét tanultam valamit. Legközelebb vész forgatókönyvet is ki kell dolgoznom az ilyen esetekre. Anna továbbra sem élvezte a helyzetet. Bezzeg Geri, bealudt:) Turanj-t is kinéztem, hasonló eredmény, így maradt Sukosan, mint végső menedékhely. Jó órányi hajózás után már meg is érkeztünk. A kikötő jobb oldalán lévő zátony és sekély víz egy kis aggodalommal töltött el, főleg, hogy a hullámok és a szél rendesen megdobálta és tolta is a hajót. A kikötés miatt is aggódtam, mert féltem attól, hogy nekinyom valamelyik hajónak. De meglepő módon jól sikerül a kikötés. Mindenki ügyes volt és jól csinálta a dolgát. A sikeres kikötést megünnepelendő, no meg, hogy túléltük:)))), mindenki nagy adag pálinkát kért és kapott. A gyerekek nem kaptak!!! Este megint éttermi vacsi várt minket. A csajoknak pizzát, Annának pulyka mellet magamnak "csevapcsicsát" rendeltem.

2008.06.16. Kukljica - Biograd

Az első út jól sikerült. Ezen felbuzdulva, úgy döntöttük, hogy hosszabb útra is vállalkozunk. A térképeket és az útikönyveket tanulmányozva úgy véltük, hogy dél felé megyünk. Sajnos a Pasman szigetet Ugljan szigettel összekötő híd alatt nem férünk el. Illetve lehet, hogy igen, de az ELAN-sok azt javasolták, hogy ne próbálkozzak. Így most nem próbálunk a sziget mögé menni, hanem a cél Murter, Biograd közbeiktatásával. Így is lesz az út 1,5-2 óra. Folyamatosan bajban vagyok, mert az internet nem jön be nincs wireless, a mobilon meg néha bejön a horvát időjárás jelentés. Mindenesetre az előrejelzés késő délutánra illetve estére 30-35 csomós szelet ígért, szóval jó lesz sietni, hogy még előtte kikötőben legyünk. A tenger az út során csendes volt, szél sem fújt, így végig motorral mentünk. Biograd közelében már bőven voltak felhők, de még mindig szélcsend uralkodott. A kikötés könnyen ment főleg, hogy a kintről is segítettek. Ma nem főzünk:) gondoltuk kipróbáljuk a helyi finomságokat. Egy parti de árnyas étteremre esett a választás. Rákot tintahalt és salátát rendeltünk. Geri persze mindenre rácsodálkozott.

Anna a maga kis borzas fejével kijelentette, hogy Ő csakis rákot akar enni. Hát igen a kis csaj már nem eszik meg akármit:) még szerencse, hogy nem tudja, hogy homárt is lehet kapni, mert képes volna berendeltetni velem azt is.De az a lényeg, hogy egyenek, ez minden pénzt megér:) Persze meg van az esti program is az EU bajnokságot nézzük mi fiúk, a csajoktól kaptunk horvát nemzeti pólót is hogy jobban menjen a drukkolás. Hozzá a nemzeti sör, ami már a tévéből is folyamatosan folyik. Érdekes ez a nagy nemzeti tudat egyáltalán nem visszatetsző, sőt nagyon szimpatikus. Persze győztünk:)

2008.06.15 Sukosan Kukljica

Hát akkor elérkezett a nagy nap is, a család vízre száll. Az idő kellemes volt enyhe 10 csomós szél fújt, a tenger se hullámzott. A kis matróz inasok mentő mellényt kaptak biztos ami biztos. A lányok is nagy izgalommal várták az utat. A kihajózás is jól sikerült. Orsi elbírt a kötelekkel, és a manőverezéssel sem volt semmi gond. Az égen csak néhány felhő volt, és az előrejelzés is jó időt ígért. A kellemes szélben úgy döntöttem vitorlát bontok. Ha már vitorlás akkor vitorlázzunk. Nagyon jól haladtunk 4-4.5 csomót is elértünk, így aztán egy kicsit Északabbra vettem az irányt és egész Ugljan-ig felvitorláztunk, ahol megfordulva, de már a sziget partközelben lehajóztunk Kukljica kikötőjébe. Ebben a kikötőben még nem jártam, de a térkép szerint a sziget közelében elég sekély a víz, így óvatosan közelítettük meg. A kikötőben senki nem volt, így aztán senki nem segített kintről a köteleknél. Orsi megküzdött a moringgal, nem volt könnyű felszednie, ráadásul nekem sem sikerült elsőre megtartanom a hajót. A parti kötelekhez ki kellett lépni a partra szóval nem volt egyszerű az első kikötésünk, de ami azt illeti elég jól megoldottuk ahhoz képest, hogy a többieknek ez volt az életük első kikötése. Én egy kicsit úgy éreztem, hogy béna voltam. aztán jött egy LAGOON katamarán csehekkel. Kiszálltam a parta, hogy segítsek Nekik. Háááááát azt kell, hogy mondjam a mi kikötésünk *-gos ötös volt az Övékhez képest. Nem bírták felszedni a muringot, amit bedobáltam Nekik pedig szinte fejbe dobtam a srácot. Aztán meg olyan közel álltak meg a parthoz, hátsó pufferek nélkül... szóltam is Nekik, hogy jobb volna, ha még legalább plusz fél métert hagynának, minden eshetőségre, és megpróbálnának egy puffert keríteni hátulra. Végül kiküzdötték magukat.

Megpróbáltam leadni a hajó papírjait, de mint megtudtam a kikötő parancsnok csak valamikor este fog előkerülni. Érdeklődtem az illemhely és mosdó után is, mégse a kikötőbe eresszük, ami ki kell, hogy jöjjön, de mint kiderült az egyetlen illemhely és mosdó éppen felújítás alatt volt, így maradt a hajó zuhanyzó/wc használata. Orsinak nem tetszett a hely, szerinte túl nyugis. Nekem bejött, én szeretem az ilyen helyeket. Úgy látszik tényleg öregszem. Kellemes kis csöndes hangulata volt a helynek. Semmi extra építészeti emlék étterem, inkább csak egy kis nyugalmas kikötő. Bár nem ártana némi nemű infrasruktura a jobb közérzetért. Ancsa közben annyit kattingatta a fényképezőgépét, mintha valami újság megbízásából fényképes riportot akarna készíteni. Az itt lévő fotókat amúgy Ő csinálta.

Ami a kikötő díjat illeti az este előkerülő "kikötő parancsnok" 260 kunát kért tőlünk. Jutányos ár a semmiért:)

2008.06.14 A sukosani kikötőben

Átvettük a hajót. A család nagy izgalommal várta a pillanatot, hogy megláthassa:) Én is izgultam, hogy tetszeni fog e Nekik, de mindenki teljesen odavolt érte. Kicsit aggódtam Geri miatt, mert tudom, hogy milyen kis rosszcsont, és állandóan mindenre fel akar mászni. De teljesen meglepő módon, hihetetlenül "jó" kisfiú módjára viselkedett, mint aki érzi, hogy itt most nem lehet szaladgálni. Mindent megnézett, megvizsgált. Annának is nagyon tetszett. Ő már olyan nagylányosan kérdezgetett mindent. Szóval mindenki oda volt a hajóért. Elég erős szél fújt, ezért úgy döntöttünk, hogy a napot a kikötőben töljük, és majd vasárnap hajózunk ki. Mivel még nem hajóztam Velük így csak egy igen rövid távra gondoltunk Kukljica kikötőjéig hajóztunk majd el.

2008.06.06 Az út vége Sukosan-ig

Nagyon korán keltünk. 5:30-kor. Az idő is változott, esős szeles lett, és úgy 2m-es hullámokat hozott. Sajnos a szél menetirányból szembe fújt, így vitorlát nem húzhattunk. A cél most már Sukosan. Összességében eseménytelenül telt az idő. A hullámok, no meg a szembeszél miatt alig haladtunk. Ha már 6.7nm-re felcsúszott a sebesség már ujjongtunk:)

Reggelizés közben megjelent egy sirály és rászállt az összehajtott biminire. Tátva maradt a szám, ilyet eddig még soha nem tapasztaltam. Persze kaját akart kikunyerálni tőlünk. Dobtam neki 3 db kenyeret, bár Laci szerint hülye ötlet, mert még csak többet akar majd. Több nem kellett neki, de azért megjelent a párja is. De őt már könnyebben elzavartam, nem mert leszállni:)

Zadar-ig mondhatnám eseménytelen volt az utunk. Aztán láttuk, hogy Zadar-nál zuhog. Hát az hogy zuhog, enyhe kifejezés. Ömlött. A látótávolság is lecsökkent, úgy 50-70m-re. De szerencsére Sukosan-ban már nem eset.
A kikötő hatalmas volt. A 9-s móló a mienk, ott van az ELAN Yachting kikötői része. Mi a 8-s ágyat kaptuk, állítólag ez lesz a mienk. Nekem megteszi.
A beállás kissé bénára sikerült, de még mindig nem mertem nagy lendülettel beállni, pedig úgy kellene, a kormányozhatóság miatt. De majd idővel:)
Elfáradtunk, de én nagyon élveztem, remélem a többiek is.

2008.06.05 Tovább dél felé

Reggel kicsit sokáig aludtunk, aztán reggeliztünk, majd kifizettem a kikötői díjat, 385 Kuna volt. 11-re össze is készültünk és irány tovább, délre. Vitorlát bontottuk. Most először:) nem volt egyszerű, mert ki kellett találni, hogy mely kötél mihez kell. De sikerült:). Izolából motorral 6- 6.5 tengeri mérföldhez értünk el. Most vitorlákkal feltornásztuk 7.5-ig, igaz a motor továbbra is ment, de a szél erősség sem volt nagyobb 7-8 csomónál. Közben persze ittunk egy kis prosek-et csak hangulat fokozás gyanánt.

Azt terveztem, hogy Mali Losin-ig hajózunk. De még annak ellenére, hogy ma sokkal gyorsabban haladtunk 17-kor már láttam, hogy így sem fogunk elérni odáig. Másik kikötőt kerestünk. Unije-re esett a választás. Ez egy kis sziget Losin mellett. Gyönyörű kis sziget, egy pici halász falúval, és egyetlen étteremmel Kod Joze a neve. (kék épület). A kikötés után csobbantunk egyet és átúsztuk a kis öblöt. A víz egész kellemes volt 21-22 fokos. Eldöntöttük, hogy kint vacsorázunk a kis étteremben. Itt is brancin-t ettem Lacival, Karcsi viszont csevapcsicsát. A vörösbor amit ittunk hozzá, finom volt.
A kikötőbe csak néhány hajó fér el, a "könyv" szerint 15, de igazából csak 5-en voltunk. Víz villany csatlakozás nincs, igaz egy Fillérünkbe sem került. Sajnos a rendszeres hajó járat 6:30-kor érkezik, így előtte el kell majd hagynunk a kikötőt.

2008.06.04 Hajónapló nélkül de már hajóval

Lekéstem a könyv kötőt, így aztán bezárt és nem tudtam átvenni a bekötött hajónaplót. Marad az utólagos pótlás.
Vasárnap éjjel indultunk el. Ildi, Karcsi felesége, Karcsi, Jocó, és Laci. (Őt Keszthelyen vettük fel.)

Hosszú volt az út Izoláig, főleg, hogy végig zuhogott az eső. Aztán megérkeztünk a kikötőbe és megláttam ezt a szépséget. Íme az első kép róla.

Felmásztunk rá, körbejártuk, megcsodáltuk ... gyönyörű. Igaz, nem a legnagyobb (38 láb) de hát akkor is Ő a legcsodásabb hajó nekem. Megjött Matic és átadta. Sajna volt egy két dolog, ami hiányzott (kávéfőző, teafőző), de ez csöppet sem vont le az egész élményből. Megbeszéltük, hogy átzúgunk Kopper-be, ahol tankolni tudok és ahol ki kell léptetni a hajót Szlovéniából.

9-kor elindultunk, de aztán az eső is belekezdett, mi meg bőrig áztunk, mert felhúztam a biminit, meg a sprayhood-t is, mert attól féltem, hogy a szél letépi. Nem kellett volna, ha hagyom megvédett volna az esőtől.

10-kor megérkeztünk a Kopper-be, nem valami nagy volt a kikötő bejárata, volt is egy kis sor a tankoló helynél, ráadásul a beállást is elsőre elbénáztam. Nem éreztem még igazából a hajót. De másodjára már sikerült:) Tankoltam, no meg kiléptettem a hajót Szlovéniából. A szlovén vámos figyelmeztetett, hogy ha visszajövök Szlovéniába, akkor VÁM-t kell fizetnem. Mondtam, hogy bár nagyon tetszik az ország, eszem ágában sincs visszajönni:) legalább is mostanában.

Így aztán nekivágtunk Umag-nak, hogy beléptessük a hajót Horvátországba. Az előzetes tájékoztatás szerint fél 12-re kellett odaérnünk. Hát nem ment, 12-re értünk oda, de a kikötés már sokkal jobban ment. A fiúk is jól csináltak mindent, bár az eső továbbra is zuhogott. Bejelentkeztem a rendőrségen, a VÁM-n. Simán ment minden, teljesen meglepődtem, nem ezzel ijesztgettek. Aztán felmentünk a kikötő parancsnokhoz, aki azzal a lendülettel, ahogy bementünk hozzá el is zavart. Megdöbbentem, még a végén itt kell töltenünk a napot. Volt néhány telefon, majd várnunk kellett 10 percet a látszat kedvéért, majd mintha mi sem történt volna a kikötő parancsnok minden papírt megfelelőek talált, és megadta az engedély és az ideiglenes CRUE listát is. Röhej.

Most már semmi sem tántoríthat el irány dél!!!

14-kor végre elindultunk. Azt terveztem, hogy Pula-ig lehajózunk és ott töltjük az estét. De lassabban haladtunk így kikötöttünk VRSAR-ban. Jött a kikötő fiú, és közölte, hogy előbb be kellett volna rádión jelentkeznünk a 17-s csatornán. Jó vicc, a rádiónk nem működött. Sajna elég messze a központi épülettől, de pontban szemben az éttermekkel találtunk "ágyat".

Az első estén irány az étterem. Brancint kértünk. csodás íze volt. Irány a hajó és alvás.